Új, hallgatóbarát, innovatív és barátságos coworking teret épített a Budapesti Corvinus Egyetem. A közösségi tér összekapcsolja a hallgatókat és a tanulmányi ügyintézőket, így rugalmassá és gyorsabbá teszi a kommunikációt. A projekt kihívásairól, a befektetés sikerességéről és a coworking tér funkcióiról kérdeztük Major Pétert, a projekt vezetőjét. 

Könnyebb adminisztráció és ügyintézés

A coworking irodák egyre elterjedtebbek szerte a világban, hiszen rugalmasak, jól kihasználhatóak és ötlettámogatók. Magyarországon még csak gyerekcipőben jár, de ha a világ vezető egyetemein körülnézünk, azt láthatjuk, hogy számos egyetemen találhatók már coworking terek. “Éppen ezért döntött úgy a Corvinus Egyetem is, hogy kialakít egy olyan közös teret, ahol a tanulmányi ügyintézés a hallgatók között történik. A konvencionális hallgatói ügyintézés során  az adminisztráción van a hangsúly, míg az új coworking rész kialakításával egy paradigmaváltás jött létre, ami lehetővé teszi, hogy közel kerüljünk a hallgatókhoz.“ -  hangsúlyozza ki Major Péter a Corvinus Hallgatói Szolgáltatások vezetője. 

Az egyetemen kialakított coworking tér különlegessége abban rejlik, hogy sokkal több funkciót tölt be, mint egy hagyományos coworking iroda:

1. Közelebb kerülni a hallgatókhoz: a visszajelzések szerint a hallgatók egyik legnagyobb problémája az ügyintézési idő rövidsége volt. Túl formálisnak tartották amihez nehéz igazodni. A coworking rész lehetővé teszi a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézést, hiszen oktatási időben, a hét minden munkanapján várják ott hallgatóinkat a Hallgatói Szolgáltatások munkatársai, akihez bármilyen problémával lehet majd fordulni. 

2. Fókuszban a hallgatók támogatása: a tanulmányi ügyek adminisztrációja mellett eddig is hangsúlyt kapott az ehhez szorosan kötődő tanácsadás. A jövőben ennek szélesítése és mélyítése a cél – a tanulmányokhoz kötődő támogató feladattól a karrier tanácsadásig.  “A hallgatók bármilyen problémával fordulhatnak felénk” - mondja Major Péter.

3. Barátságos, biztonságos környezet: “szeretnénk egy komfortos, otthonos közeget biztosítani, ahol új projektek születhetnek, ahol a hallgatók bármikor leülhetnek tanulni, beszélgetni és mindemellett  technikai eszközzel is fel van szerelve - konnektoroktól kezdve a monitorokig”- teszi hozzá Major Péter. 

Befektetés a közösségépítésbe 

Habár az egyetemnek ez egy jelentős beruházás volt, Major Péter szerint “a coworking iroda kiépítése az egyik legjobb befektetés az egyetem részéről, hiszen ezzel tényleg kitűnhet közép-európai társai közül. Nagyon kevés egyetem rendelkezik olyan szolgáltatással, ami összeköti az egyetemi közeg két oldalát - a hallgatókat és az egyetem dolgozóit”. Ahogy már egy régebbi interjúban is említettük, a Corvinus megújulásának egyik fő célja, hogy Közép-Európa vezető egyetemévé váljon. Ehhez azonban nemcsak az oktatás terén kell innovatívnak és egyedinek lenni, hanem a szolgáltatások terén is. 

Amellett, hogy a coworking iroda egyszerűbbé teszi a diákok életét, a közösségépítésben is komoly szerepe van. “A diákok tényleg közösen tudnak tanulni, gondolkozni, és projektmunkákban részt venni. Az iroda területén vannak olyan nagyobb méretű asztalok, ahol akár öten-hatan is elférnek. Az egész corvinusos közösségépítésben nagyon sokat tud segíteni, és abban, hogy a tanulók otthon érezzék magukat.” - mondja Major Péter.

A coworking terek nyújtotta lehetőségekről egy korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben. 

Vírus nélküli időszakban az egyik legnagyobb előnye az új irodának, hogy a tanulók bármikor használhatják. Amíg a konzultációs szobákat előre meghatározott időszakban lehet csak használni, ráadásul még foglalni is kell, a coworking terület mindig nyitva áll a hallgatók számára. “A könyvtári szobák inkább hasonlítanak a tárgyalótermekhez, a coworking rész teret ad a szabadságnak és a kreativitásnak, miközben beépül az egyetem mindennapjaiba. Ezt a koncepciót szeretnénk végigvinni az összes coworking térnél, amit a jövőben fogunk kiépíteni az egyetemen.”  - hangsúlyozza Major Péter. 

Belsőépítészeti kihívás és a projekt sikeressége

“A közösségi tér kialakítása óriási kihívás volt, hiszen a Corvinus épülete egy nagyon patinás, sajátos architektúrájú épület, amiben nehéz volt egy 21. századi, modern közösségi teret kialakítani”  - mondja Major Péter. A közösségi tér két oldalát egy-egy zöldfal teszi még impozánsabbá, ami nyugalmat és otthonosságot is ad a helynek.  

Az aulában található zöldfalakról ebben a cikkünkben olvashatsz többet.

A projekt ötlete a Hallgatók által kitöltött (közel 1000 visszajelzés) tavaszi felmérése alapján vetődött fel, így a sikerességét is ilyen módon fogják mérni. “A tavaszi felmérésben számos kérés érkezett a diákok felől a hallgatói közösségi terek kapcsán, amit a coworking iroda kiépítésével szeretnénk megoldani. Akkor mondhatjuk sikeresnek a coworking rész megépítését, ha a 2021-es kérdőívben a jóval magasabb pontszámot fognak kapni és tényleg visszaigazolják a tanulók, hogy ezzel az új térrel értéket teremtettünk számukra.” 

Mi az, amiből a világ népessége 284 millió hektolitert is képes meginni? Mi az az ital, aminek a tudománya már több mint hatezer éve érdekli az emberiséget? A borpiacot rengeteg változás és kihívás érte az elmúlt években. Laposa Bencével és Bock Józseffel beszélgettünk a 2020-as trendekről, a borturizmusról és a klímaveszélyről. 

Késő nyártól kezdve megindul a szüretelés a borbirtokokon. Európa a világ legnagyobb bortermelője: Olaszországgal, Franciaországgal és Spanyolországgal az élen hazánkban is jelentős iparág (forrás). A magyarországi borbirtokok jól teljesítenek, hiszen az importált bor aránya alig haladja meg a 2-3 százalékot. Ez főleg a magyar keresletnek és a generációkon átívelő szőlőtermesztés hagyományának köszönhető. 

Egyszerű a képlet: a magyar emberek szeretik a magyar borokat. A magyar borászok pedig szeretik a hagyományokat. De ezek ellenére, mint minden piac, a borpiac is változik. Változnak az igények, változnak a trendek és változnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések. Ezekről a változásokról kérdeztünk két itthon elismert magyar borászt, akik nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a birtokvezetésben is az élen járnak.

Mire vágynak 2020-ban az emberek?

1. A bor már nem számít luxusterméknek. Az emberek gyakrabban vásárolnak palackozott borokat, így egyre több esetben a könnyedebb fajtákat emelik le a polcokról. “Az üdébb és gyümölcsösebb ízek kerültek előtérbe, ami nemcsak a magyarországi piacon, hanem a világpiac nagy részén is megfigyelhető tendencia” - mondta Bock József, a Bock Villány alapítója. Habár a kétezres évektől kezdődően leginkább a rosé iránt nőtt meg az érdeklődés, az utóbbi két évben “a pezsgőpiac sokkal aktívabbá vált és megnőtt a pezsgő iránti kereslet” - világított rá egy másik fontos változásra Laposa Bence, a Laposa birtok igazgatója, aki testvérével, Laposa Zsófiával 2020-ban alkotta meg a Balaton egyik legújabb pezsgőjét.

2. A megváltozott étkezési szokásokhoz nemcsak az élelmiszeriparnak kell alkalmazkodnia, hanem a boriparnak is. A vegán, gluténmentes, cukormentes borok megalkotása az egyik legnagyobb kihívás a borászok számára. A fogyasztók az élvezetek mellett az egészséget és a “bűntudatmentes bűnözést” is nagyon fontosnak tartják egy-egy bor kiválasztásakor (forrás).

3. Az élet minden pontján előtérbe került a fenntarthatóság. A borászoknak nemcsak a termelésben kell egy zöldebb utat keresni, hanem a csomagolásban is. A bio, vegán, adalékanyagoktól mentes termékek egyre több fogyasztót vonzanak (forrás). “Az újrahasznosíthatóságon kívül nagyon fontos lett a pazarlás elkerülése is. Azért, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, elkezdtük felhasználni a szőlőmagot is. Olajokat, tablettát és más tisztálkodó szereket is készítünk belőlük” - magyarázta Bock József az egyik alternatívát, ahogyan a borászatok fenntarthatóbbá tudnak válni. 

A pincébe bekukkanthatok?

A borpiaci változások közül az egyik legnagyobb kihívást a borturizmus felértékelődése jelentette. Az emberek már nemcsak inni szeretnék a bort, hanem a bor történetére is kíváncsiak. Hogyan alakul át egy zamatos szőlőfürt borrá, és hogyan jut el a mellettük lévő kisboltba?

Manapság a szállásközvetítő oldalakon jószerivel találhatunk olyan borbirtokokat, amelyek az kereskedésen túl a turizmussal is foglalkoznak. Vannak luxushotelek és és olyanok is, ahol egyszerű panziókat építettek. “Egy sikeres birtoknak biztosítania kell a megváltozott fogyasztói igények kielégítését. Ezért is építettünk a közelmúltban egy üzemet, ami már lehetővé teszi, hogy körbevezetéseket is tartsunk, ahol a fogyasztók megismerhetik a borkészítés folyamatát” - emelte ki a pince- és üzemlátogatások fontosságát Laposa Bence. 

Mivel Magyarország rengeteg kiváló borrégióval rendelkezik, a magyar borturizmusnak nemcsak a belföldi fogyasztókat érdemes megcéloznia, hanem a külföldről érkező turistákat is. “Egy külföldi turista nem biztos, hogy csak azért eljön Villányba, hogy bort igyon. A plusz szolgáltatások teszik a magyar borvidékeket releváns úticéllá. Ilyen szolgáltatások a birtokokon épített wellness központok és a színvonalas rendezvények” - mondja Bock József. 

A magyar borászatok kiemelkedőek a régiókon belüli összefogást tekintve. Szinte minden magyar borrégiónak van egy szervezete, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb szabású programokat és rendezvényeket is megrendezhessenek. Ilyen program a már harmadik alkalommal megrendezendő Gasztrohegy Badacsonyban, ahol tematikus hétvégeken tudják az érdeklődők végigjárni az összefogásban résztvevő 10 badacsonyi vendéglátóhelyet, akár a gasztrobérletet igénybe véve. 

Elég jó-e a magyar bor a nemzetközi piacra?

Ha visszatekintünk egy kicsit az időben, akkor láthatjuk, hogy a magyar borexport nagyon ingadozó. 1998-2004 között az exportált borok mennyisége közel 47 százalékkal csökkent (forrás). Habár Magyarország 2003-ban csatlakozott az Unióhoz, a magyar borászok nem tudtak alkalmazkodni a hirtelen megnyílt piacokhoz, így az export mennyisége 2004 után tovább csökkent. Ez a tendencia 2010 után kezdett el megváltozni. 2018-ban már 816 ezer hektoliter bort exportáltunk, ami nagyjából a másfélszerese a 2004-es értéknek (forrás).

Bock József így látja a magyar borok lehetőségeit a nemzetközi piacon: “A magyar bor kiváló minőségű és ez a nemzetközi versenyeken is megmutatkozik. Vannak olyan bormárkák, amik már nemcsak az európai piacok felé nyitnak, hanem a Távol-Kelet felé is, ahol egy jóval nagyobb célközönséget kell ellátni. Úgy gondolom, hogy a magyar bor megállja a helyét a nemzetközi versenyben.” Bock József még megjegyezte, hogy Ázsiában inkább a magas alkoholtartalmú borokat preferálják, ellentétben a cikk elején említett tendenciával. 

Milyen hatással van a klímaváltozás a bortermelésre?

A globális felmelegedés szinte a gazdaság minden területét érinti. Vannak amiket kevésbé, és vannak amiket alapjaiban változtat meg - a borászat az utóbbihoz tartozik. A klímaváltozás olyan mértékben rajzolhatja át a világ borrégióinak a térképét, ami akár bizonyos szőlőfajták eltűnését is okozhatja. 

Mivel egyre melegebb lesz, az ültetvényeket egyre magasabb területekre kell ültetni. Ennek köszönhetően megjelenhetnek a boriparban olyan területek is, amik azelőtt szóba sem jöttek, ha borászatról volt szó. Ilyenek például Dánia, Norvégia és az USA északi része (forrás).

Magyarországon a tokaji régiót tartják a legveszélyeztetettebbnek, de ahogy Bock József is mondta, már Villányban is érezhető a klímaváltozás hatása: “A klímaváltozás minden borrégiót érint és a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni olyan alternatívákra, amik lehetővé teszik, hogy extrém időjárás mellett is ki tudjuk elégíteni a keresletet a minőség romlása nélkül.”