Új munkahely választás előtt érdemes több szempontot is mérlegelnünk: mi a váltási szándékunk legfőbb oka, mire keresünk más/jobb megoldást, milyen feladatokat szeretnénk végezni, milyen fejlődési lehetőséget keresünk, milyen foglalkoztatási formában, illetve hogy tanácsadói vagy vállalati oldalon szeretnénk dolgozni. Utóbbiak közül hogyan válasszuk ki a számunkra ideális opciót? Miként befolyásolhatja a döntésünket az új KATA törvény? Többek között ezekről kérdeztük Janovszki Zsoltot, agilis tanácsadó szakembert, aki 17 éve alapította meg az első önálló tanácsadó cégét.  

Alapvetően miben tér el egy agilis szerepkör vállalati és tanácsadói oldalon? 

“A szerepkör igazából semmiben nem tér el, viszont az, hogy mit tudsz elérni az adott szerepkörben, milyen változást tudsz a szervezetben kezdeményezni, majd végrehajtani, abban óriási különbségek vannak” - mondja Janovszki Zsolt, a RI Consulting társalapítója - “A vállalati alkalmazottnak főnöke van, míg a tanácsadónak szponzora. A vállalati alkalmazottnak sokkal inkább el kell fogadnia a már előre meghatározott kereteket, míg a tanácsadót jó esetben pont ezek feszegetésével szokták megbízni. Lyssa Adkins agilis coach Coaching Agile Teams című könyvében lehet azt olvasni, hogy az agilis csapatok vezetéséhez három dologra van szükség: szeretet, együttérzés és megalkuvást nem ismerés. Ezt egy vállalati alkalmazott nagyon kevés esetben tudja véghezvinni, mert sokkal kisebb a szabadsága és az önállósága a szervezeten belül, mint egy külsős tanácsadónak.” 

Szakmai fejlődési utak szempontjából is jelentős eltérés van? 

Egy, a Business Agility Institute által végzett kutatásból kiderül, hogy a vállalkozó és szabadúszó coachok átlagosan három vagy több napot töltenek havonta továbbképzéssel. Ugyanez az idő az alkalmazottként dolgozó coachok esetében kevesebb, mint két nap. 

A fenti eredmény ellentmond annak a feltételezésnek, hogy az alkalmazottaknak nagyobb lehetőségük van a szakmai fejlődésre időt fordítani, amit Zsolt is alátámaszt - “Természetesen vannak olyan nagy cégek, ahol remek környezetet biztosítanak a személyes fejlődésre, ám ezeknek a száma nagyon csekély és az ott elérhető fejlődésnek általában egyetlen célja van: az, hogy a munkavállaló az adott szervezetet jobban és hatékonyabban tudja segíteni. Ezáltal az alkalmazott megtanul jól bevált technikákat, eszközöket, amik abban az adott szervezetben jól működtek, de nem kap rá esélyt, hogy fel tudja mérni, hogy a tudása máshol mennyire kamatoztatható. Ezzel szemben a külsős tanácsadó minél több különböző cégnél visz végig egy projektet, annál szélesebb körben validált tudásra tesz szert, hiszen mindenhol más gyakorlatot kell bevezetnie.” 

A tanácsadói szférában mik a gyakoribb  pro-k és kontrák a munkavállalói lét és a külsős szakember között? 

A biztonság faktor: A két foglalkoztatási típus közötti egyik legnagyobb különbség a biztonság, hiszen a munkavállalónak fix helye van egy adott szervezetben, míg a szabadúszó az egyes projekteket különböző csatornák segítségével szerzi meg. A következő legvalószínűbb munkatalálási csatornák, összhangban vannak a foglalkoztatási típusokkal: tanácsadók (megbízással) az értékesítési csapatukon keresztül, alkalmazottak nyilvános állásbörzéken keresztül, illetve közvetítő ügynökségeken keresztül. Az olyan kapcsolódási csatornák, mint a RI pedig biztosítják, hogy a tanácsadók a megfelelő, számukra legkielégítőbb projekteket kapják.  

A változatosság faktor: Mint általában minden szakmában, a tanácsadói lét esetében is sokkal változatosabbak egy szabadúszó szakember mindennapjai, mint egy munkavállalóé. Amellett, hogy egy rendes tanácsadó cégen keresztül a külsős tanácsadó csak olyan projekteket vállal el, amiket tényleg szívesen csinál és nem kényszeríthetnek rá olyan projekteket, amelyek iránt egyáltalán nem érez elköteleződést, a projektek változatossága is színesíti a munkanapjait. Ahogy már korábban is írtuk a cikkben, mivel a szabadúszó tanácsadónak mindenhol más gyakorlatot kell kidolgoznia,elsajátítania ezért egy állandó szakmai frissesség jellemzi a munkáját. 

A fizetés faktor: Eltér a két forma jövedelemszintje és jellemzően két működéssel találkozunk. Az egyik, amikor a munkavállalóként heti 5 munkanappal megkereshető összeget heti 3-4 munkanappal éri el a tanácsadó és a fennmaradó időt saját maga fejlesztésére, a családjára, esetleg a hobbijára fordítja. A másik, amikor a munkavállalói léthez hasonló lekötöttséggel (heti 5 munkanappal) magasabb jövedelemszintet ér el. Egyéni preferencia és erősen élethelyzet függő, hogy kinek mi fontosabb aktuálisan az életében és a tanácsadói működés megadja ezt a fajta rugalmasságot, hogy ennek megfelelően alakítsuk. “Nekem személy szerint ez nagyon fontos volt, amikor vállalkozó tanácsadó lettem és a mostani cégeimben is kiemelten kezelem ezt a témát, mert egy túlhajtott agilis tanácsadó, aki nem kiegyensúlyozott és boldog, nem fog tudni megfelelően teljesíteni, ami vagy azt vonzza maga után, hogy több munkaórát kell az adott projektbe fektetni, vagy a megrendelő lesz elégedetlen.” - mondja Zsolt, aki több, mint tíz éve dolgozik külsős tanácsadóként olyan cégeknek, mint a Wizzair, az EGISés az NN Biztosító.  

A tanácsadó cégek gyakran alvállalkozóként kapcsolódnak a szakembereikkel. Ez mit jelent pontosan és mivel jár? 

Ha egy szakember alvállalkozóként kapcsolódik egy tanácsadó céghez, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy megbízási szerződés köti össze őket a munkaszerződés helyett. A szakember egyéni preferenciáinak megfelelően különböző módon kapcsolódhat: egyéni vállalkozóként vagy akár kft-n keresztül is. Ebben az esetben a Munka Törvénykönyve helyett a Polgári Törvénykönyv adja az együttműködés alapját. Az alvállalkozóként kapcsolódó szakemberek saját munkaeszközzel dolgoznak, nagyobb önállósággal.  

Hogyan változtatta meg/volt hatással az új KATA törvény erre? 

„Az új KATA törvény életbe lépése természetesen a tanácsadói szektort is érinti. Idő kell még ahhoz, hogy a hosszabb távú hatásait lássuk, természetesen mindenki keresi az új megoldásokat. Mi a saját csapatunk részére segítséget nyújtottunk, hogy KATA helyett milyen adózási formákat lehet választani, ez nyilván egyéni preferencia kérdése. Emellett éltünk a kompenzáció eszközével is és sikerült egy olyan kombinációt kialakítani, amivel a csapattagok elégedettek és az együttműködések változatlanul mennek.” – mondja Zsolt.  

Mit érdemes mérlegelni annak, aki tanácsadói oldalra váltana? 

„A tanácsadói létforma egy izgalmas és változatos szakmai lehetőség. Ugyanazon időtávon többet lehet szakmailag fejlődni, mint egy munkavállalói pozícióban, hiszen többféle ügyféllel, helyzettel, kihívással, csapattal találkozik az ember. Természetesen nem hetente változnak a projektek, de egy 3 éves időtávon biztosan igazolódik a képlet.” – mondja Zsolt - „Aki az állandóságot, a jól bejáratott csapásvonalak szerinti működést/működtetést szereti, az hosszabb távon nem biztos, hogy komfortosan fogja magát érezni a tanácsadói szerepkörben. Tanácsadóként nagyobb rugalmasságunk van abban, hogy milyen és mennyi munkát vállalunk, ez ugyanakkor nagyobb fegyelmet, tervezést és odafigyelést igényel, főleg ha szabadúszóként dolgozunk. Ezt lehet kiküszöbölni azzal, ha valamelyik tanácsadó cég partnereként dolgozunk, hiszen ez esetben a munkát nem nekünk kell felhajtani. Ráadásul egy erős szakmai közösséget/hátteret is kapunk, hiszen hasonló szakemberek kapcsolódnak össze tanácsadó szakemberként. Nálunk, a RI Consultingnál a csapattagok kifejezetten ezt a fajta szakmaiságot tekintik az egyik legnagyobb értéknek. A mentorálási és képzési lehetőségeken túl mindig van kihez fordulni, az esetleges elakadásokat megbeszélni, vagy csak beszélgetni egy jót hozzáértő emberekkel.